A krónikus fáradtság szindrómát az Egészségügyi Világszervezet önálló betegségnek ismerte el. A betegség nem korlátozódik a kimerültségre, a kórkép szinte minden páciensnél más és más. A betegség a legtöbb esetben influenzának tűnő fertőzéssel kezdődik, s bár a betegség egy hét után elmúlik, a páciens mégsem érzi jól magát, s arra gondol, hogy  influenzája „elhúzódik”. Hamarosan újabb panaszok jelentkeznek, a betegnek fájnak az izmai és az ízületei, erős fáradtságot érez, amelyen még az alvás sem segít. Mindehhez fejfájás és dekoncentráltság is társul.

A krónikus fáradtság szindróma a legtöbb esetben a rendkívül aktív és teljesítményorientált embereknél jelentkezik, a stressz a már egyébként sem tökéletes immunrendszert olyan mértékben képes károsítani, hogy az a fertőzéseknek és a hirtelen megterheléseknek csak nehezen tud ellenállni. A felnőtt betegek túlnyomó többsége a 20 és 40 év közötti korosztályból kerül ki és főleg a nőket sújtja.

• Káros anyagok hatása és környezeti ártalmak, mérgezések,
• fertőzésre való hajlam, amely stresszre vezethető vissza,
• vírusfertőzés (rendszerint akut fertőzések, pl. megfázások és az emésztőrendszer zavarai)
• magány, társadalmi elszigeteltség, túlzott követelmények, szorongás, hogy nem tudunk megfelelni a kívánalmaknak,
• túlhajszolt munka, depresszió,
• közeli hozzátartozók, barátok elvesztése.

A szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a betegséget – többek között – azok a káros anyagok idézik elő, amelyek a levegőt, a vizet és az élelmiszereket szennyezik, és amelyeket a szervezetnek fel kell dolgoznia. Ehhez járul a megélhetésért folytatott egyre keményebb küzdelem által előidézett stressz, a munkahely elvesztésétől, a sikertelenségtől és az egyre nagyobb követelményektől való félelem, a túlhajszoltsághoz vezető túlzott ambíció, a magasabb beosztásért és a nagyobb jövedelemért folytatott harc.

Ezek miatt az immunrendszernek állandóan teljes kapacitással kell Működnie. Mindez nemcsak az immunrendszer gyengülését, hanem ennek következtében az allergia különféle formáit idézi elő. A krónikus fáradtságban szenvedő betegek immunrendszere eddigi ismereteink alapján vagy nem fejlődött ki teljesen, vagy meggyengült, esetleg hibásan vagy túlzott mértékben reagál. Ez utóbbi esetben a szervezet a különféle anyagokra maximális riadókészültséggel reagál még akkor is, ha nincs is mit elpusztítani. Az is előfordulhat, hogy a reakció gyenge. Ilyenkor krónikus fertőzés alakulhat ki.

Immunrendszeri reakciót válthatnak ki:

• a nehézfémek (pl. az amalgámtömésekben levő higany)
• az oldószerek és mérgező hatású favédő anyagok
• a rovar- és szúnyogirtók, gyomirtó szerek (peszticidek, dioxinok stb.)

Számos vegyszer párolog el a lakkokból, ragasztókból és festékekből, valamint a bútorokból és a padlószőnyegekből, ezek a légutakat, az emésztőszerveket izgatják, és az immunsejteket károsítják.

A környezetet károsító méreganyagok lassan, alattomosan hatnak, olyanok, mint az időzített bombák.

A szervezetben éveken keresztül halmozódnak fel, mint például a nehézfémek, vagy pedig kis koncentrációban hatnak az immunrendszerre, és azt fokozatosan pusztítják. Hatásuk eleinte „csak” közérzeti zavarok formájában jelentkezik. Az ember sem egészen betegnek, sem egészen egészségesnek nem érzi magát. Ezt követi az allergia, és egyre fogékonyabbá válunk a fertőzésekre, majd végül bekövetkezik a krónikus fáradtság.

Pszichés hatások
A pszichikai megterhelés gyengítheti, míg a pozitív hangulatállapot erősíti az immunrendszert.
A krónikus fáradtság bizonyos értelemben pszichoszomatikus betegségnek is tekinthető, a vegetatív idegrendszert a pszichikai behatások helytelen irányba vezérlik.

Az immunrendszer reakciója attól is függ, hogy valaki miképpen tud úrrá lenni az adott stresszhelyzeten. Gyakran a páciens egy ördögi körbe lép: a lelki megterhelések rontanak az állapotán, ez újabb lelki megterhelést okoz, és ez további fizikai egészségromlást eredményez. Emiatt számos páciens súlyos depresszióba esik.

• súlyos levertséggel járó tartós és mindig újra visszatérő fáradtság, amely a betegnél ilyen formában régebben sohasem jelentkezett, és amely ágynyugalom és alvás hatására sem csökken. Ez az állapot legalább hat hónapig tart, és a korábban szokásos teljesítőképesség legalább 50%-os csökkenésével jár.
• a fáradtság nem vezethető vissza sem szervi bajra, sem pszichés megbetegedésre.

Melléktünetek:

• 37,5 és 38,6 oC közötti enyhe láz (szájban mérve) vagy borzongás,
• torokfájás,
• fájdalmasan duzzadt hónalji és nyaki nyirokmirigyek,
• látszólag ok nélküli általános izomgyengeség,
• általános vagy helyi izomfájdalmak (myalgia),
• legalább 24 órán át tartó kimerültség olyan tevékenységek után, amelyeket az ember a betegség előtt könnyedén elvégzett,
• pontosan meg nem határozható fejfájás, amely erősségét és időtartamát tekintve a betegség előtt nem fordult elő,
• neurofiziológiai panaszok, úgymint fokozott fényérzékenység, átmeneti látótérkiesések, feledékenység, depresszió, túlérzékenység, zavartság, a gondolkodásban és a koncentrációban jelentkező zavarok,
• alvászavarok: fokozott alvásigény vagy álmatlanság.

Cikkünk folytatásában a krónikus fáradtság szindróma természetgyógyászati kezelésével ismerkedhetnek meg.