Az ősi hindu Védákban használt építkezési elveket a modern kvantumfizikai számítások meglepő módon mérésekkel, törvényszerűségekkel tudják igazolni.
előző cikkünkben bemutattuk, hogy a vaszati gyökerei nagyon régiek, s egészen a védákig nyúlnak vissza. De mik is azok a védák és mit hagytak ránk örökül, ezek a több mint 5000 évvel ezelőtt pálmalevelekre írt himnuszok? Maga a szó tudást jelent, s a mindennapi élet tevékenységeit örökítette meg énekek formájában. Természetesen megtalálhatjuk bennük az isteneiknek szánt dicsőítő énekeket, himnuszokat is, de ami számunkra talán a legfontosabb, az életük minden mozzanatához fontos tevékenységeket, eszközöket és azok készítését is leírták az utókor számára. Így kaphattunk pontos leírást járműveik például hajóik, kerékpárjaik építéséről, de így ismerhettük meg az orvosláshoz szükséges ismereteiket is, amelyek ayurvéda néven talán mindenki számára a legismertebbek.Matematikai tudásukat is csodálhatjuk. A védákban már szerepelnek, az ókorban újból megalkotott olyan fogalmak, mint a nulla és a tizedesvessző, de az általunk Pitagorasznak tulajdonított derékszögű háromszög területének számítását is ismerték. (Feljegyzések szerint Pitagorasz a védák tanulmányozása után alkotta meg híres tételét.)Mérnöki tudásukat felhasználva az építészetben is kiemelkedőt alkottak. Vaastu néven leírást kapunk kezünkbe a korabeli építészeti elvekről, amelynek alapján városokat, erődöket, templomokat építettek. A leghíresebb városuk - a védákkal azonos korú, s ma is megcsodálható - az Indus-Szaraszvati völgyében található Harappa civilizáció. El nem tudták képzelni, hogy másként építkezzenek, mint a természettel harmóniában, ezért is hívjuk építészetüket „időtlen építészetnek”. És valóban mintha azok az építmények, amelyek ezek az elvek szerint készültek, kiállták az idők viharait. Csak néhány példát említsünk: a legrégebbiek Mohendzsodaro és Angkor, vagy a „modern” követők közül a Taj-Mahal, valamint Palladio villái mind-mind ezen ősi elveket követték.
5000 éve – bár kétségtelenül nagyon fejlett volt a társadalom – még nem használtak televíziót, autót, számítógépet, a mikrohullámú sütőt. Mivel ezek az eszközök a mindennapi életünkben, - a legtöbbjük a lakásunkban jelen van – meg kellett keresni a helyét, az ősi elveket megtartva. Marcus Schmieke német fizikusnak a védák tanulmányozása és gyakorlati alkalmazása során sikerült az abban leírtakat a mai korra adaptálni. Így keletkezett a vaszati szó is. Maga a szó többértelmű, ha csak a szótagokat nézzük a három alappillérre utal:
A védákban használt építkezési elveket a modern kvantumfizikai számítások meglepő módon mérésekkel, törvényszerőségekkel tudják igazolni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy a nyugati elveken nyugvó építkezéseknél miért nem alkalmazzák mindezt. Pedig ezek az eltérő elvek sok mindenre magyarázatot adhatnak. Hányan érezzük egy új lakásba költözés után, hogy azóta minden más, többet betegeskedünk, semmi sem sikerül. Vajon hány ember érzi azt, amikor a munkahelye egy másik helyre költözött, hogy a cég mélyrepülésbe kezd, és szegény munkavállaló aggódik az állása miatt.Ezeket a változásokat általában a negatív dolgoknál vesszük csak észre, pedig pozitív változást is hozhat egy új épület, csak azt természetesnek találjuk, ha valami jó történik velünk.
A vaszati szerint az épített tereknél a legfontosabb az energiaáramlás vizsgálata. Két fő energiaáramlást különböztetünk meg, a kelet-nyugati (szoláris energia) és az észak-déli (organikus életenergia) irányultságút. Míg a szoláris energia meleg, energetizáló hatású, addig az organikus energia hűvös, tápláló, gyógyító, építő jellegű. A két energia eredője az északkelet-délnyugat irányultságú energiavektor, amely fontos információt nyújt a jövőnkről (északkelet) és múltunkról (délnyugat).
Az energiák lakásunkba érkezéséért a nyílászárók a felelősek. Hogyan képzeljük el mindezt? A keleti építészet szerint ott kell teret engedni, teret nyitni, ahol az energia áramlik, azaz az északi és keleti oldalon. Ezért legszerencsésebb, ha a lakás vagy a ház ablakai, ajtaja északról és keletről vannak, beengedve otthonunkba az innen érkező energiákat. - A nyugati építészet ezzel szemben jobban szereti a déli és a nyugati ablakokat, ajtót és teraszt. Mit kell tennünk annak érdekében, hogy benn is tartsuk az energiákat? A megoldás: a déli és a nyugati oldalakat jobban kell zárni. Ezt úgy érhetjük el, hogy kevesebb vagy kisebb nyílászárót építtetünk be, vastagabb, sötétebb függönyt használunk, magasabb szekrényeket, súlyosabb bútorokat, nagyobb növényeket tolunk a déli, illetve a nyugati oldalra. Ha vizualizálni szeretnénk a folyamatot, akkor úgy képzelhetjük el, mintha az energiák apró golyócskákként érkeznének észak és kelet felől, az ablakokon, ajtókon keresztül a lakásba, majd ide-oda pattogva, nekiütköznek mindennek, ami az útjukba kerül (falak, bútorok, stb.) és természetesen visszaverődnek mindarról, ami az útjukat állja. Ezért érdemes a nyugati és déli falat jobban zárni, hogy bent tudjuk tartani az energiákat otthonunkban.Az energiaáramlás törvényét nemcsak a lakáson belül alkalmazhatjuk. Ugyanúgy érvényes a telkekre is. Általános szabály a telek esetében, hogy a ház a déli, a nyugati, vagy a délnyugati oldalra kerüljön. Ugyanide kerüljenek a magas fák, az erdő, a hegy. Ezzel szemben a keleti, az északi és az északkeleti oldal legyen nyitott, nagyobb szabad tér (a terasz is ezeken az égtájakon van jó helyen). Ezen az oldalon ne legyenek magas építmények, sem magas fák, de ne kerüljön ezekre az oldalakra a hegy sem, ami útját állná a szabad energiaáramlásnak.
És mi van, ha nem alkalmazzuk ezt a geofizikai energiaáramlás törvényét? Fáradtak, elcsigázottak leszünk. Úgy érezhetjük, hogy erőfeszítésünk már-már meghaladja energiánkat, nem jutunk előbbre, semmi sem sikerül. Immunrendszerünk legyengül. Minden betegséget könnyebben elkapunk, s nehezebben lábalunk ki belőle. Ha mindezt tapasztaljuk érdemes elgondolkodnunk azon, hogy az otthonunk mennyire felel meg a védákban örökül hagyott elveknek.
