A KSH adatai szerint (sajnos még csak 2004-es adatok állnak rendelkezésünkre) Magyarországon az egy főre jutó átlagos élelmiszer-fogyasztás 2004-ben 689,6 kg volt, 5 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt.

Ez azt mutatja meg számunkra, hogy a lakosság nagy része – beleértve a gyerekeket is – egyre többet eszik. Azonban ez a „jól tápláltság” legtöbbször nem jár együtt az egészséggel. Hogy miért? 

 1. FEHÉRJÉK 

Az egy főre jutó húsfogyasztás 68,8 kg volt 2004-ben.
Egy átlagos ember testsúlya kb. 65 kg. Az ember napi fehérje szükséglete 0.7-1 gr/testsúlykg, ez egy évben     23,725 kg-ot jelent.

Látható, hogy az elfogyasztott éves húsmennyiség majd háromszorosa annak, amennyi fehérjére szükségünk van egy évben.

Mi a túlfogyasztás következménye?
A fehérje az alapvető építőanyagok közé tartozik a sejttől az egész szervezetig (testépítés, integritás, sejtfal, izomrost, kültakaró). Elengedhetetlenül szükséges a növekedéshez és fejlődéshez.
Aminosavakból épül fel, melyek között kilenc olyan van, amit az emberi szervezet maga nem képes más aminosavakból előállítani, de az élethez szükség van rá. Ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük (hisztidin, leucin, lizin, izoleucin, metionin, fenilalanin, valin, triptofán, treonin). Azokat a fehérjéket, melyek tartalmazzák az esszenciális aminosavakat, teljes értékű fehérjének nevezzük. Az állati fehérjék teljes értékűek, a növényi fehérjék kevés kivétellel (pl. a szója) hiányosak. Ezt vegetáriánus táplálkozás esetén figyelembe kell venni.

A fehérjék fontos feladata többek között:
- a víz megkötése, szállítása, 
- a tápanyagok, anyagcsere termékek szállítása (pl. oxigén: hemoglobin),
- az élelmiszerek szerkezetének alakítása,
- az élelmiszerek ízének, illatának befolyásolása.

A fehérje túlfogyasztásának következménye:

• Szervezetünk nem tudja megemészteni, felhalmozódik – leginkább a vastagbélben – és ott rothadni kezd. A megemésztetlen tápanyag miatt felszaporodnak a méreganyagok a vastagbélben, onnan visszaszívódnak és a véráramon keresztül mérgezik az egész testet.
• Hosszú távon melegágya az emésztőrendszerhez kapcsolódó carcinogén megbetegedéseknek.
• Húgysav képződik, mely nem képes kiürülni a szervezetből és kicsapódva az izületekben rakódik le. A fehérje túlzott fogyasztása tehát hozzájárul az izületi, reumatikus megbetegedések kialakulásához.

Célszerű átgondolnunk, érdemes-e ennyi húst fogyasztani, hiszen fehérjét nem csak a hús, hanem nagyon sok növény is tartalmaz. A megfelelően összeállított változatos étrend pedig képes biztosítani számunkra minden olyan aminosavat, mely mindennapi Működésünkhöz szükséges.

 2. ZSÍROK

Az alapvető tápanyagok sorában második. Az egy főre jutó összes zsiradékfogyasztás mennyisége 2004-ben 39 kg volt. A növényi zsiradékok aránya az előző évhez hasonlóan tovább növekedett –, 2,3 százalékponttal - ez bíztató adat.

Testünk a fölös energiát raktározza a zsírraktárakban, amelyek a bőr alatt, és a testüregben találhatóak. A zsír egyrészt mechanikusan védi a belső szerveket, másrészt a bőr alatti zsír hőszigeteli a szervezetet.

Kétféle zsírt különböztetünk meg:

• zsírsavak
• koleszterin.

A zsírsavak molekulaszerkezetük szerint kétfélék lehetnek: telített és telítetlen zsírsavak.
- A telített zsírsavak szobahőmérsékleten szilárdak, és főleg állati eredetű táplálékok tartalmazzák őket (disznózsír, vaj).
- A telítetlen zsírsavak szobahőmérsékleten általában folyékonyak, többnyire növényi eredetűek (napraforgóolaj, olívaolaj stb.) és egészségesebbek, mint a telített zsírsavak.

A koleszterin szintén fontos zsírmolekula. A vérben található koleszterinnek két fajtája van:
HDL - nagy sűrűségű lipoprotein
LDL - alacsony sűrűségű lipoprotein (a lipoprotein mindig a koleszterin fajtáját jelzi).

A HDL-t szokás „jó koleszterinnek” nevezni, ez a szövetek felől a májba szállítódik, így csökkentve az összkoleszterin szintet.
Az LDL a „rossz koleszterin”, mely a máj felől megy a szövetekbe.
A vérben kimutatható koleszterinnek kevesebb, mint harmadát vesszük csak fel táplálékkal. A többit a szervezet, azon belül is a máj termeli pl. stressz hatására. A magas LDL koleszterin szint a szív-, és érrendszeri megbetegedések legfontosabb rizikófaktora.
Ha túl sok a koleszterin, akkor azt már nem tudja a szervezet egyik helyről a másikra szállítani, tehát egész egyszerűen lerakódik az érfalakon, s érelmeszesedést, valamint az érfalak rugalmasságának csökkenését okozza.

A zsírok szerepe az emberi táplálkozásban:
- a szénhidrátokhoz hasonlóan energiát szolgáltatnak,
- a zsírban oldódó vitaminok a táplálékkal bevitt zsírokkal képesek csak felszívódni,
- a zsír az aerob (aktív mozgást és oxigén felvételt jelent?) tevékenységek üzemanyaga, és sok élettani funkció Működtetője, ezért zsírra szükség van az étrendben. Szerepét se fehérje, se szénhidrát nem tudja átvenni.

Elsőrangú – élettani szempontból a legkedvezőbb - zsírforrások: lenmagolaj, olajos magvak, halolaj, olívaolaj (főzés), extra szűz olívaolaj (öntet) stb.
Másodrangú források: telített zsírok, azaz minden olyan zsír, ami szilárd, állati eredetű. Ezekből minél kevesebbet fogyasszunk!

 3. SZÉNHIDRÁTOK

A napi szükséges tápanyagok harmadik nagy csoportját a szénhidrátok jelentik, ezek a legfontosabb energiaszolgáltatók. Ide tartoznak az egyszerű cukrok és összetett szénhidrátok.
Az egyszerű cukrok közé tartozik pl. a szőlőcukor, a gyümölcscukor, répacukor, vagy a tejben lévő tejcukor. Az egyszerű cukrok általában vízben jól oldódnak és édes ízűek.
A cukrok koncentrált energiaforrások, minden egyéb egészséges összetevő nélkül, ezért „üres kalóriáknak” is szokás őket nevezni. Az elhízás egyik legnagyobb oka – különösen a gyermekeknél – a sok üres kalóriát tartalmazó cukorfogyasztás.
Ismernek olyan gyermeket, aki olyan mint a duracell nyuszi? Állandóan mozog, futkos, nem tud megülni egy helyben? Ez a túl sok cukor bevitelének is a következménye. A nyers energiát a szervezetnek le kell vezetnie és mozgáson keresztül égeti el a sok cukrot.
Az összetett szénhidrátok (cukrok) akkor keletkeznek, ha sok ezer egyszerű cukor hosszú lánccá kapcsolódik össze. Két nagy csoportjuk az emészthető és az emészthetetlen összetett szénhidrátok. A táplálkozás akkor ideális, ha az összes napi felvett energiának az 55-60 %-át szénhidrátokból fedezzük, és ezek főleg összetett cukrok. Az összetett cukrok az energián kívül vitaminokat, ásványi anyagokat és rostanyagokat is tartalmaznak.

Az emészthető összetett cukrok közé tartozik pl. a keményítő (forrásai: burgonya, rizs, tészta). A táplálék szénhidráttartalmának nagy részét a keményítőknek kell adniuk.

Az emészthetetlen összetett cukrokat hívjuk más néven rostoknak. Ezeket az emberi bél nem tudja megemészteni, mégis nagyon fontos szerepük van. A rost a székletmennyiséget növeli, a székletürítést megkönnyíti, megelőzi a hasmenést és a szorulást. Klinikai vizsgálatok bebizonyították, hogy a magas rosttartalmú ételek fogyasztása csökkenti a vastagbéldaganat kialakulásának esélyét. Ajánlott mennyiség: 35 gr/nap. Magas rosttartalmú ételek a hüvelyesek, gyümölcsök, müzlik, magvak, teljes kiőrlésű pékáruk.

Az agy alaptápanyaga a glükóz (szőlőcukor), aminek napi min. szükséglete 120 gr.

Biztató, hogy növekszik a zöldség, gyümölcsfogyasztás és átlagosan csökken a cukorfogyasztás.

Az Egyesült Államokban a biztosítótársaságok felmérése szerint az elhízottak több mint 70 milliárd dollárjába kerülnek évente a költségvetésnek. E költségek egy része a közvetlen gyógyítási kiadásokból, más része a kövér emberek csökkent termelékenységéből tevődik össze.

Az egészség kulcsa a tudatos, tervezett táplálkozás. Ehhez a képzett kineziológusok nagy segítséget tudnak nyújtani, hiszen képesek arra, hogy személyre szólóan állítsanak össze táplálkozási tervet a hozzájuk fordulóknak.